1. A világ legzajosabb városai
Az ENSZ összeállításában a legmagasabb zajértékeket dél- és délkelet-ázsiai városokban regisztrálták. A lista élén Banglades fővárosa, Dakka áll 119 decibeles értékkel, amelyet az indiai Moradabad követ 114 decibellel. A pakisztáni Iszlámábádban 105, a bangladesi Rádzsáhiban és a vietnámi Ho Si Minh-városban pedig egyaránt 103 decibeles zajszint szerepel a jelentésben.
2. Dél-Ázsia: a zajszennyezés egyik központja
Dél-Ázsia nagyvárosai különösen erősen érintettek a közlekedési zajszennyezésben. A gyors népességnövekedés, a motorizáció terjedése, a zsúfolt úthálózat és a közlekedési szabályok gyakori megsértése együttesen növelik a zajterhelést.
Bangladesben különösen szembetűnők a különbségek. Míg Dakkában 119, Rádzsáhiban 103 decibeles érték szerepel az ENSZ összeállításában, addig Tangailban mindössze 75 decibelt mértek.
Dakka és Tangail között 44 decibel a különbség, annak ellenére, hogy mindkét város ugyanabban az országban található. A különbségek egyik lehetséges magyarázata a közlekedés eltérő intenzitása. Dakkában a gépjárművek, motorkerékpárok, autóbuszok és teherautók hatalmas tömege zsúfolódik össze az utakon. A folyamatos dudálás és a közlekedési torlódások tovább fokozzák a zajt. A decibel ráadásul logaritmikus mértékegység: 10 decibeles növekedés tízszeres hangintenzitást jelent. A 44 decibeles eltérés ezért megközelítőleg 25 ezerszeres hangintenzitás-különbségnek felel meg.
3. India: nem feltétlenül a legnagyobb város a legzajosabb
India példája jól mutatja, hogy egy város népessége és zajterhelése között nincs feltétlenül közvetlen kapcsolat. Az ENSZ jelentésében szereplő indiai városok között Moradabad messze kiemelkedik a maga 114 decibeles értékével. Moradabad és Delhi között 31 decibel a különbség. Ez a hangintenzitás tekintetében több mint ezerszeres eltérésnek felel meg. A jóval népesebb Delhi tehát ebben az összeállításban lényegesen alacsonyabb értékkel szerepel, mint Moradabad. Ez arra figyelmeztet, hogy a zajszennyezés mértékét nem kizárólag a város nagysága határozza meg. A közlekedési hálózat kialakítása, a járműállomány összetétele, az ipari tevékenység, az úthasználati szokások és a mérési helyszín egyaránt befolyásolják az eredményeket.
4. A lista csendesebb városai
A skála másik végén elsősorban európai városok találhatók. Stockholmban és Belgrádban 70, Lyonban és Madridban 69 decibeles értéket közöltek. A felsorolt települések közül a jordániai Irbidben mérték a legalacsonyabb zajszintet, 60 decibelt. A 60 decibel körüli zajszint nagyjából egy átlagos beszélgetés hangerejének felelhet meg, bár a tényleges zajhatás függ a hangforrás távolságától és a környezeti körülményektől is. A viszonylag alacsonyabb zajértékekhez hozzájárulhat a korszerű tömegközlekedés, a forgalomcsillapítás, a zöldterületek kialakítása és a szigorúbb zajvédelmi szabályozás. Az adatok ugyanakkor nem jelentik azt, hogy ezek a városok minden városrészükben csendesek lennének.
5. Mekkora a különbség a legzajosabb és a legcsendesebb város között?
Az összeállítás két szélső értékét Dakka 119 és Irbid 60 decibeles zajszintje képviseli. A különbség 59 decibel, ami közel 800 ezerszeres hangintenzitás-eltérést jelent. Ez jól érzékelteti, miért nem lehet a decibelértékeket hagyományos, lineáris skálaként értelmezni. A hangintenzitás és a decibelszint összefüggése:
Hangintenzitások aránya = 10^(decibelkülönbség/10)
A két város között tehát:
10^(59/10) ≈ 794 328
Vagyis a két közölt értékhez tartozó hangintenzitás csaknem 800 ezerszeresen különbözik egymástól. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a zajt az emberi fül 800 ezerszer hangosabbnak érzékeli. A hangosság szubjektív érzékelése szintén nem lineáris, és számos tényezőtől függ. A szélsőséges különbség mindenesetre rámutat arra, hogy a városi zajszennyezés rendkívül egyenlőtlenül oszlik meg a világban.
6. A zajszennyezés és a halláskárosodás kapcsolata
A zajterhelés nem csupán a városi életminőséget befolyásolja, hanem hosszú távon az egészségre is hatással lehet. A Mimi Hearing Technologies 2017-ben közzétett Worldwide Hearing Index vizsgálata mintegy 200 ezer alkalmazásfelhasználó hallástesztjeit vetette össze 50 város zajadataival.
A kutatásban a legzajosabb városok között szerepelt:
1. Kanton (Guangzhou)
2. Delhi
3. Kairó
4. Mumbai
5. Isztambul
6. Peking
7. Barcelona
8. Mexikóváros
9. Párizs
10. Buenos Aires
A legcsendesebb városok között Zürich, Bécs, Oslo, München és Stockholm is megtalálható volt. A vizsgálat a hallás állapotát egy úgynevezett hallási életkorral is jellemezte (A hallási életkor azt megmutatja, hogy milyen életkorú ember hallásának felel meg az egyén hallásának állapota.). Delhi esetében a becsült hallási életkor mintegy 20 évvel haladta meg a tényleges életkort, míg Bécsben ez az eltérés 10,59 év volt. A két érték között közel kétszeres különbség mutatkozott.
Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem azt jelenti, hogy a városi zaj önmagában ennyi évnyi halláskárosodást okozott. A vizsgálat megfigyeléses jellegű volt, az alkalmazást használók pedig nem feltétlenül képviselték az adott város teljes népességét.
A tartósan magas zajterhelés egészségkárosító hatása ugyanakkor jól ismert. Különösen veszélyeztetettek azok, akik naponta hosszú időt töltenek nagy forgalmú utak, ipari létesítmények vagy más erős zajforrások közelében.
7. A zajszennyezés globális probléma
Bár a legmagasabb közölt értékek Dél-Ázsiához kötődnek, a zajszennyezés más kontinenseken is komoly kihívást jelent. A vietnámi Ho Si Minh-városban 103 decibeles értéket közöltek. Az egyiptomi Kairóban egy másik kutatás 90 decibel körüli átlagos zajszintet állapított meg, és a vizsgált helyszíneken a zajterhelés nem csökkent 70 decibel alá. Az argentin Buenos Airesben egyes helyeken 85 decibel körüli zajszintekről számoltak be.
Ezek az adatok különböző vizsgálatokból származnak, ezért közvetlen összehasonlításuk csak korlátozottan lehetséges.
A földrajzi eloszlás azonban egyértelműen jelzi, hogy a városi zajszennyezés nem kizárólag egyetlen régió problémája.
A gyors urbanizáció, a gépjárműforgalom növekedése és a nem megfelelő várostervezés világszerte hozzájárulhat a zajterhelés fokozódásához.
8. Miért fontos a városok zajterhelésének csökkentése?
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a környezeti zaj jelentős népegészségügyi kockázatot jelent.
A tartós zajterhelés többek között:
• zavarhatja az alvást és a pihenést;
• növelheti a stressz és a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát;
• ronthatja a koncentrációt és a tanulási teljesítményt;
• megfelelően nagy hangterhelés esetén halláskárosodást okozhat;
• kedvezőtlenül befolyásolhatja az általános életminőséget.
A WHO a közúti közlekedési zaj esetében az egészségkárosító hatások mérséklése érdekében 53 decibel alatti nappali–esti–éjszakai súlyozott átlagos zajterhelést, éjszakára pedig 45 decibel alatti átlagos értéket ajánl. Ezeket az ajánlásokat azonban nem lehet közvetlenül összevetni az ENSZ városi összeállításában szereplő egyedi zajmérésekkel, mert eltérő zajmutatókról van szó.
A zajterhelés mérséklésének fontos eszköze lehet a közösségi közlekedés fejlesztése, az átmenő forgalom csökkentése, az alacsonyabb sebességhatárok bevezetése, a csendesebb útburkolatok alkalmazása és a megfelelő várostervezés.
A világ legzajosabb városainak összehasonlítása fontos földrajzi összefüggésre világít rá: a városok élhetőségét nemcsak a népességszám, a gazdasági fejlettség vagy a levegő minősége határozza meg, hanem a mindennapi környezet zajterhelése is. A legnagyobb város nem feltétlenül a legzajosabb, és a kisebb település sem szükségszerűen csendesebb. A közlekedés szervezése, az infrastruktúra fejlettsége és a várostervezés minősége legalább ilyen fontos tényezők. A zajszennyezés ráadásul sokszor észrevétlen marad. Míg a légszennyezés szmog formájában láthatóvá válhat, a zaj állandó jelenlétéhez az emberek gyakran hozzászoknak – egészségügyi következményei azonban ettől még nem szűnnek meg. A jövő fenntartható városainak ezért nemcsak tisztábbnak és zöldebbnek, hanem csendesebbnek is kell lenniük.
________________________________________
Források:
• United Nations Environment Programme (UNEP): Frontiers 2022 – Noise, Blazes and Mismatches
• Mimi Hearing Technologies: Worldwide Hearing Index (2017)
• World Health Organization (WHO): Environmental Noise Guidelines for the European Region (2018)
• WorldPopulationReview.com: városi zajszennyezési összeállítás
Megjegyzés: A cikkben szereplő városi zajértékek különböző időpontokban és mérési körülmények között keletkeztek. Nem tekinthetők a városok teljes területére vonatkozó, egységesen mért átlagértékeknek.
