Egy főre jutó GNI, vásárlóerő-paritáson (jelenlegi nemzetközi dollárban). Ez a mutató azt fejezi ki, hogy egy országban egy főre vetítve mennyi a bruttó nemzeti jövedelem (GNI), amelyet a vásárlóerő-paritás (PPP) segítségével korrigálnak. A vásárlóerő-paritás figyelembe veszi az egyes országok árszínvonalát, vagyis azt mutatja meg, hogy adott összeggel milyen tényleges életszínvonal érhető el. A „jelenlegi nemzetközi dollár” pedig azt jelenti, hogy az értékeket egy egységes, összehasonlítható valutában fejezik ki.
A világ országainak egy főre jutó GNI-ja vásárlóerő-paritáson mérve jelentős különbségeket mutat. A fejlett gazdaságú országok, mint például az Egyesült Államok, Németország, Svájc vagy Ausztrália értékei 40–70 ezer nemzetközi dollár között alakulnak. Ugyanakkor a kevésbé fejlett országokban, különösen Afrika szubszaharai régióiban és Dél-Ázsiában, ez az érték gyakran 2000–5000 nemzetközi dollár között mozog. Az 1960-as évekhez képest globálisan egyértelműen növekvő tendencia figyelhető meg: szinte minden országban emelkedett az egy főre jutó nemzeti jövedelem. A gazdasági növekedés üteme azonban nagyon eltérő: míg Kelet-Ázsia és a csendes-óceáni térség országai (pl. Kína, Vietnám) látványos felzárkózást mutattak az utóbbi két évtizedben, addig sok afrikai országban a növekedés lassabb maradt. A 2008-as világgazdasági válság hatása több ország esetében is visszaesést okozott, amelyből néhány ország csak lassan tudott kilábalni. A legfrissebb adatok alapján a globális jövedelmi egyenlőtlenségek csökkenő tendenciát mutatnak, bár a szakadék a leggazdagabb és legszegényebb országok között továbbra is jelentős. Az egy főre jutó GNI értéke tehát fontos gazdasági fejlettségi mutató, amely jól tükrözi az adott ország lakóinak vásárlóerejét és életminőségét.
A világ országainak egy főre jutó GNI-ja vásárlóerő-paritáson mérve jelentős különbségeket mutat. A fejlett gazdaságú országok, mint például az Egyesült Államok, Németország, Svájc vagy Ausztrália értékei 40–70 ezer nemzetközi dollár között alakulnak. Ugyanakkor a kevésbé fejlett országokban, különösen Afrika szubszaharai régióiban és Dél-Ázsiában, ez az érték gyakran 2000–5000 nemzetközi dollár között mozog. Az 1960-as évekhez képest globálisan egyértelműen növekvő tendencia figyelhető meg: szinte minden országban emelkedett az egy főre jutó nemzeti jövedelem. A gazdasági növekedés üteme azonban nagyon eltérő: míg Kelet-Ázsia és a csendes-óceáni térség országai (pl. Kína, Vietnám) látványos felzárkózást mutattak az utóbbi két évtizedben, addig sok afrikai országban a növekedés lassabb maradt. A 2008-as világgazdasági válság hatása több ország esetében is visszaesést okozott, amelyből néhány ország csak lassan tudott kilábalni. A legfrissebb adatok alapján a globális jövedelmi egyenlőtlenségek csökkenő tendenciát mutatnak, bár a szakadék a leggazdagabb és legszegényebb országok között továbbra is jelentős. Az egy főre jutó GNI értéke tehát fontos gazdasági fejlettségi mutató, amely jól tükrözi az adott ország lakóinak vásárlóerejét és életminőségét.
(Forrás: https://data.worldbank.org/indicator/NY.GNP.PCAP.PP.CD)