Az adatok alapján az egyes országok erdősültségi aránya jelentős eltéréseket mutat világszerte. Skandináv országok, mint Finnország és Svédország, tartósan magas, 60% körüli erdőborítottsággal rendelkeznek. Közép-Európában például Ausztria és Szlovénia erdőaránya is stabilan 40% fölött alakul. Ezzel szemben Észak-Afrika és a Közel-Kelet országai alacsony, gyakran 5% alatti erdősültséget mutatnak.
Az elmúlt évtizedekben pozitív tendenciák figyelhetők meg több európai országban: Magyarországon, Romániában és Csehországban például folyamatos, kisebb mértékű erdőterület-növekedés történt az erdőtelepítések és környezetvédelmi programok hatására. Kínában szintén jelentős erdősítés zajlik, állami támogatással – az ország több régiójában kétszámjegyű növekedést regisztráltak.
Ezzel szemben aggasztó csökkenés tapasztalható Brazíliában, ahol főként az Amazonas-medencében zajló erdőirtások következtében az erdőborítottság visszaesése vált jellemzővé. Indonéziában is jelentős erdőterület-csökkenés figyelhető meg, főleg az olajpálma-ültetvények térhódítása miatt. Afrikában Nigéria és a Kongói Demokratikus Köztársaság szintén az erdővesztés által érintett országok közé tartozik.
Globális szinten tehát az erdősültségi tendenciák régiónként erősen eltérnek: míg Európában és Ázsiában több országban növekedést, a trópusokon jellemzően csökkenést tapasztalhatunk, ami a környezetvédelmi és gazdasági prioritások különbségeire vezethető vissza.
(Forrás: https://data.worldbank.org/indicator/AG.LND.FRST.ZS)