(Forrás: data.worldbank.org)
A halandóság szintjének egyik mutatója a nyers halálozási arányszám, ami az 1000 lakosra jutó meghaltak száma egy évben. A mutató figyelmen kívül hagyja az adott népesség korösszetételét.
Az adatállomány országonként tartalmazza a halálozási arányokat (1000 főre jutó halálozás) 1960-tól 2023-ig.
- Globálisan csökkenő trend figyelhető meg: 1960 óta világszerte jelentősen csökkent a halálozási arány.
- Afrikai országokban (pl. Zambia, Zimbabwe) kezdetben magas, 14–16 ‰ feletti értékek voltak jellemzőek, de ezek is csökkenésnek indultak.
- Fejlett országokban (pl. Japán, Németország) már az 1960-as években is alacsony, 7–10 ‰ körüli értékek voltak.
- A járványok és válságok (pl. 1990-es évek HIV/AIDS Afrikában, COVID-19 világszerte) átmenetileg megemelték az arányt.
- 2020-ban a legtöbb országban nőtt a halálozási arány, ami összefüggésbe hozható a COVID-19 világjárvánnyal.
- 2021–2023 között sok országban enyhe visszarendeződés történt, de az arány nem mindenhol tért vissza a járvány előtti szintre.
- A kelet-közép-európai régióban (pl. Magyarország) a rendszerváltás után nőtt, majd stabilizálódott a mutató.
- A fiatal, gyorsan növekvő népességű országokban (pl. Jemen, Nigéria) gyorsabb ütemű csökkenés volt tapasztalható.
- Skandináv országokban a halálozási arány alacsony, de az idősödő társadalom miatt lassú emelkedés látszik.
- Összességében az egészségügy fejlődése, jobb higiénia és védőoltások globálisan pozitívan hatottak a halálozási arányok csökkenésére.
- (Forrás: https://data.worldbank.org)