A medián életkor két egyenlő csoportra osztja a lakosságot, ahol annyi idősebb ember van, ahány nála fiatalabb.
A medián életkor alakulása jól tükrözi a világ különböző régióinak demográfiai fejlettségét és társadalmi folyamatait. A globális adatok alapján az elmúlt évtizedekben világszerte nőtt a medián életkor, amely a születésszám csökkenésének és a várható élettartam növekedésének következménye. Afrika szubszaharai térsége továbbra is a legfiatalabb régió, ahol 2023-ban sok országban a medián életkor még mindig 15–18 év körül mozog, ez a magas termékenységi ráták következménye. Dél-Ázsiában és a Közel-Keleten is jellemző a fiatal népességszerkezet, ám ezekben a régiókban már elindult egy mérsékelt emelkedés.
Kelet-Ázsia és Európa ezzel szemben az elöregedő társadalmak mintapéldái: Japánban, Dél-Koreában vagy Németországban a medián életkor meghaladja a 45 évet. Latin-Amerika és Délkelet-Ázsia köztes helyet foglal el, ahol a népesség még viszonylag fiatal, de gyorsan öregszik. A világ medián életkora az 1950-es évek óta folyamatosan emelkedik: míg 1950-ben 24 év körül volt, addig 2023-ra meghaladta a 30 évet.
Ez a változás számos társadalmi és gazdasági kihívást vet fel: a fiatal régiókban az oktatás, munkahelyteremtés és egészségügy fejlesztése a kulcskérdés, míg az idősebb népességű országokban a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága és az idősgondozás kerül előtérbe. A demográfiai átmenet üteme és jellege azonban nagyon eltérő, és egyre markánsabban rajzolja ki a globális egyenlőtlenségeket.