Serdülőkori termékenységi arány (születések száma 1000 15-19 éves nőre vetítve)
A serdülőkori termékenység jelentős társadalmi-gazdasági indikátor: magas értékei gyakran alacsony iskolai végzettséggel, szociális hátrányokkal és szűkös jövőbeli lehetőségekkel társulnak. A térbeli megoszlás alapján következtetni lehet a régiók közötti egyenlőtlenségekre, a családtervezéshez és szexuális edukációhoz való hozzáférés eltéréseire.
Afrikai országokban – például Zambiában és Zimbabwében – rendkívül magas serdülőkori termékenységi arány figyelhető meg, különösen a 20. század második felében. Zambiában például 1972-ben meghaladta a 195 születést 1000 tizenéves lányra vetítve, ami kiemelkedően magas érték.
Az elmúlt évtizedekben azonban fokozatos csökkenés tapasztalható ezekben az országokban: Zambiában 2023-ra ez az érték már 115 alá esett, ami a javuló oktatáshoz, egészségügyi ellátáshoz és családtervezési programokhoz köthető.
Jemen esetében a termékenységi ráta 1980-ban szintén nagyon magas volt (~190), azonban itt is évtizedes csökkenés figyelhető meg, és 2023-ra ez az érték 75 körüli szintre mérséklődött.
A legfrissebb, 2023-as adatok alapján is jelentős a különbség: míg a fejlett országokban (pl. Európa, Észak-Amerika) ez az érték általában 10 alatti, addig Szubszaharai Afrikában továbbra is 80–120 közötti értékek jellemzők.
A magas serdülőkori termékenység gyakran társul szegénységgel, korai házasságokkal, alacsony oktatási részvétellel, és ezek egymást erősítő hatásai tartós társadalmi problémákhoz vezethetnek.
Az adatok világosan mutatják a globális egyenlőtlenségeket, és megerősítik, hogy ahol erősödik a lányok oktatása és javul a reproduktív egészségügyi ellátás, ott csökken a serdülőkori gyermekvállalás aránya.
(Forrás: https://data.wordbank.org)